(Szentes, 1881. november 19. – Budapest, 1948. április 25.)
Operaházi tag: 1923–1944
Örökös tag (1934)
Az Operaház történetének egyik legsokoldalúbb egyénisége, rendező, díszlet- és jelmeztervező, kritikus, színházesztéta és drámaíró egy személyben. Rendezői pályája a modern színházi törekvések úttörő műhelyében, a Thália Társaságban indult, majd több prózai színházban dolgozott. 1923-tól az Operaház főrendezője, 1935 és 1944 között igazgatója. Tervezőként outsider volt, nem folytatott képzőművészeti tanulmányokat, ám ő volt az első, aki az operák színpadra vitelét komplex feladatként fogta fel, egy kézben egyesítve a rendezői és tervezői tevékenységet: szinte valamennyi általa rendezett opera díszletét és jelmezeit is ő tervezte. Tervezői munkásságára különösen az Adolphe Appia és Gordon Craig által képviselt reformtörekvések voltak hatással, különös tekintettel a térformálásra és a színpadi fényeffektusokra. A kései szecesszió ihlette munkái közül különösen a Wagner-művekhez (Ring, Parsifal) és a Turandothoz készült monumentális, stilizált díszletei emelkednek ki.
