A csengő

Don Annibale, a nápolyi patikus lakodalmát üli a szép Serafinával, ám igyekeznie kell a násszal, mivel hajnalban fontos ügyben már útra is kell kelnie Rómába. Enrico, Serafina korábbi szeretője megfogadja, hogy visszaszerzi a nőt. Tósztot mond az ifjú párra, majd távozik a násznéppel. Annibale hálóruhába, hálósipkába öltözve épp nekilátna házastársi kötelessége teljesítésének, amikor csengetnek a patikában. Az álruhás Enrico az: francia dandy-nek tetteti magát, aki a bálban elcsapta a gyomrát, és orvosságnak bort kér. Míg Annibale a bort hozza, Enrico széttologat minden bútort és lekapcsolja a villanyt. Mire a patikus nagy nehezen visszatalálna az ágyba, újból csöngetnek. Ismét Enrico az, ezúttal énekesnek álcázva magát, akinek elment a hangja, pedig másnap fel kell lépnie; a gyógyszertől azonban visszajön a hangja, s neki is áll a gyógyszertárban gyakorolni a szerepét. Mikor végre távozik az „énekes”, Annibale talál egy üzenetet, mely figyelmezteti őt valamely szörnyű bosszú bekövetkeztére. A patikus komolyan veszi a figyelmeztetést, és utasítja szolgáját, Spiridionét, hogy rögtönzött csapdát állítson fel. Újra csöngetnek – Enrico ezúttal öregembernek öltözve, hosszú listával állít be: „felesége” nyavalyáira kér orvosságokat. Annibale végre elbocsátja az alkalmatlankodót, és rohanna feleségéhez, amikor is beleszalad a felállított csapdába. Újra csöngetnek, újra Enrico az – ezúttal álruha nélkül, és elégedetten emlékezteti a patikust, hogy ideje indulnia Rómába. Annibale kénytelen elhalasztani a nászéjszakát és elindulni a fővárosba. Enrico megígéri neki, hogy helyettesíti őt távollétében...