Háry János

Előjáték: A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a törzsvendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos, Háry János meséit. A bíró, a deák és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak.

I. kaland: Háry a burkus [muszka] határon őrséget áll. A burkus silbak senkit nem bocsát át a túloldalról, még Ferenc császár leányát és kíséretét – közöttük Ebelasztin lovagot –, meg a császári hintót hajtó Marci kocsist sem. Háry a bent tartózkodó magyar vendégekkel együtt áttolja az őrházat osztrák területre.

II. kaland: A bécsi Burg udvarában Háry megfékezi a császári ménes legféktelenebb paripáját, Lucifert. Jutalmul violát kap Mária Lujzától. Ebelasztin lovag féltékenységében, élve Napóleontól kapott felhatalmazásával, átadja az osztrákoknak a császártól kapott hadüzenetét.

III. kaland: Majland [Milánó] vára alatt huszárok táboroznak. Napóleon támad, serege Háry egyetlen intésére elesik, ő maga fogságba kerül. Megérkezik Mária Lujza, aki Napóleon helyett Háryt óhajtja férjéül; Örzse is ott terem, nem engedi mátkáját. Nagy finálé (Toborzó).

IV. kaland: A bécsi udvarban Háry és Mária Lujza esküvőjére készülnek.

A kis hercegek felmondják Hárynak, mit tanultak az iskolában. Bevonul az udvar. Hárynak nem kell Mária Lujza keze, sem a hercegi cím, Örzsével együtt visszatér szülőfalujába, Nagyabonyba.

Utójáték: A nagyabonyi csárdában Háry a mese végére ér, miszerint a szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg szegény Örzse meg nem halt. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. De erre nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, / Mint Háry bátya volt!”