2016. szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotása, Ivan Pl. Zajc háromfelvonásos operája, a Zrínyi Miklós csendül fel a budapesti dalszínházban. A horvát nemzeti operát az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a magyar közönség, közel 250 vendégművész közreműködésével.
A horvát-magyar történelmi sorsközösségnek és barátságnak emléket állító operaelőadás – a mindkét nemzet számára jelentős történelmi esemény –, a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából látható az Operaházban. A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566" Emlékév keretében megvalósuló előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.
A Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinjski) című opera most látható produkciója 2012 novemberében mutatkozott be Eszéken Nina Kleflin rendezésében. Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban, és remek fogadtatásra talált mind a közönség, mind a kritikusok körében. A mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvözi, de igazi olasz típusú romantikus operáról van szó, így a zenét a szólamok szépsége és dallamossága jelzi, illetve hangsúlyt kap a szemben álló keresztény és muzulmán világ zenei jellemzése. Egyik legnépszerűbb részlete a „Harcba! Harcba!” („U boj, u boj!”) kezdetű kórus, melyet Zajc tíz évvel az opera megírása előtt komponált, s önálló kórusműként is bemutatott. A részlet gyakran felcsendül ünnepi rendezvényeken és gálaműsorokon.
A háromfelvonásos produkciót művészileg rendkívül értékes darabként aposztrofálta Gordan Grlić Radman, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, aki a hűség, a hazaszeretet és a bátorság szimbólumának nevezte Zrínyi Miklóst.
A darab témájában is a 19. századra jellemző nemzeti operákhoz hasonlóan e fogalmak köré épül. Miként Erkel Ferenc nemzeti operái, a Bánk bán vagy a Hunyadi László, Ivan Zajc műve is egy több évszázaddal korábbi történelmi eseményt formál metaforikus zenedrámává, melyben korának egyik fő problémája, az idegen hatalomtól való függetlenség vágya, a nemzeti identitás és hazaszeretet motívuma játssza a fő szerepet.
Dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékévet szervező emlékbizottság elnöke kiemelte, hogy egykor nem csupán közös államban, de valódi sorsközösségben éltek együtt a magyarok és horvátok, noha mindezt az összetartozást megrongálták a 19. századi nemzetépítési törekvések. „A szigetvári csata 300. évfordulóján, 1866-ban a Magyar Királyság egész területén megemlékeztek Zrínyi Miklósról és bajtársairól. Akkoriban a horvátok között kitört egy politikai vita arról, hogy a hadvezér ’jó horvát’ volt-e, vagy szükségtelenül áldozta fel a horvát fiatalokat a magyar érdekek védelmében. Ehhez a vitához szólt hozzá Ivan Zajc az opera megírásával, egyszerre magyar és horvát hősként bemutatva Zrínyi Miklóst” – idézte fel a mű keletkezéstörténetét Hóvári János.
A zeneszerző, Ivan Zajc (1832-1914), akit a horvát Verdinek is neveznek, Milánóban tanult, több éven át Bécsben tevékenykedett, majd hazatérése után négy évtizeden át volt hazája zenei életének meghatározó egyénisége. Munkássága új lendületet adott a horvát zenének, s elősegítette, hogy magasabb művészi szintre emelje azt. Közel ezer zeneműve közül a Zrínyi Miklós tekinthető igazi mesterművének, bár Horvátországon kívül nem nagyon ismert.
Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója a vendégjátékkal kapcsolatban elmondta: „Azon túl, hogy Zrínyi alakja és története mindkét nép számára toposz, fontos gondolat, hogy a horvátoknak épp olyan elengedhetetlen emblematikus szerzőjük műveinek nemzetközi megismertetése és nevének Verdivel egy lapon említése, ahogyan nekünk Erkelé. Erre is alkalmat ad a 18-i előadás.”
A címszerepben Dalibor Hanzalek látható, akinek repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Szulejmán szerepét az európai színpadokon is ismert Berislav Puškarić alakítja. Az opera dirigense, Mladen Tutavac több mint két évtizede dolgozik a színház karmestereként. Horvát zeneművek mellett főként 19. századi operákat és oratóriumokat vezényel, de koncertkarmesterként is jelentős repertoárral rendelkezik.
Dr. Hóvári János, Dr. Gordan Grlić Radman, Ókovács Szilveszter (fotó: Csibi Szilvia)
