Mozart híres „Haffner” szimfóniája mellett mindkét sinfonia concertantéje, valamint A rászedett vőlegény című töredékopera részletei is elhangzanak a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2026. február 1-jei koncertjén. Az estet Halász Péter első vendégkarmester dirigálja, énekes szólistái Balga Gabriella, Balczó Péter, Pál Botond és Pataki Bence, zenekari szólistái pedig Dimcevski Alexandre Anatolii, Nagao Haruka, Salvi Nóra, Rumy Balázs, Fábry Bálint és Lakatos Péter.
Wolfgang Amadeus Mozart zenéjében akkor is felfedezhető az énekhang iránti vonzalom, amikor hangszerre komponál. Ezt az állítást támasztja alá az évad egyik kiemelt szerzőjének szentelt szimfonikus hangverseny, ahol operai és zenekari művek egyaránt elhangoznak. Az est különlegessége, hogy Mozart mindkét sinfonia concertantéja megszólal a koncerten. Ez a szimfóniák és a versenyművek ötvözeteként értelmezhető műfaj az 1770-es években kezdett kialakulni, amivel Mozart a húszas évei elején európai turnéi során találkozott és csakhamar maga is próbát tett vele.
A két Esz-dúrban írt, háromtételes darab közül a hegedűre, brácsára és zenekarra készült sinfonia concertantéban a szólista hangszerek úgy folytatnak párbeszédet egymással, hogy közben nem válnak ki élesen a zenekari környezetből. Érdekesség, hogy az esten a két szólóhangszert az OPERA Zenekar elsőkoncertmester-házaspárja, Dimcevski Alexandre Anatolii és Nagao Haruka tolmácsolja, akik összeszokottsága egymással és az együttessel kivételes élménynek ígérkezik.
A négy fúvósra írt sinfonia concertante igazi rejtély: Mozart eredeti műve elveszett, és a csaknem 90 évvel később felfedezett kézirat, bár több részletében hordoz mozarti jegyeket, hangszerelése és más stílusjegyei alapján későbbi korokat idéz. A kétségek ellenére ritka és izgalmas felfedezés egyszerre négy különböző karakterű fúvós hangszert szólista szerepkörben meghallgatni, amelyek értő tolmácsolásában a zenekar tagjai közül Salvi Nóra (I. oboa), Rumy Balázs (I. klarinét), Fábry Bálint (I. fagott) és Lakatos Péter (I. kürt) vesz részt.
Az operai vonatkozásokra tekintettel a koncert Mozart befejezetlenül maradt színpadi műve, A rászedett vőlegény nyitányával és kvartettjével veszi kezdetét. A kétrészes nyitány során a vígoperákra jellemző, lendületes muzsika később egy lassúbb részbe vált át, amiben a mozarti életmű egyik legszebb fuvolaszólama szerepel. Ezt követi az „Ah, ah che ridere” kezdetű pergő kvartett, ahol a nevetés is zenei motívummá válik, miközben a karakterek egymás szavába vágnak. A számos humorforrást tartogató részletben, ami a hónap folyamán A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című pasticcio-operában színpadi körülmények között is megelevenedik, most Balga Gabriella (Bettina), Balczó Péter (Pulcherio), az operastúdiós Pál Botond (Don Asdrubale) és Pataki Bence (Bocconio) idézik fel az ősváltozatot.
A hangversenyt a híres „Haffner” szimfónia zárja. A darabot Mozart a fiatalkori pályáját támogató tehetős salzburgi család ifjú tagja, Sigmund Haffner nemesi rangra emelkedésének alkalmából írta eredetileg szerenádként, amit két tételének elhagyásával később dolgozott át szimfóniává. A Szöktetés a szerájból című vígoperával egy időben született kompozíción érezhetők előbbi hatásai is, a zárótétel egyes elemei Ozmin akasztófajáriájának motívumával és a Figaro lakodalma nyitányával is rokonságot mutatnak.
Az Aranykor Mozart esten a Magyar Állami Operaház Zenekarát Halász Péter első vendégkarmester dirigálja. A mozarti muzsika alapos ismerője A varázsfuvola tavaly év végi sorozata után tér vissza a bécsi klasszikus zeneszerző munkásságához. A február 1-jei hangverseny műsorát az érdeklődők kedvezményes helyárak mellett a január 31-i délelőtti nyilvános főpróbán is meghallgathatják.
Fotó: Csibi Szilvia
