Goldmark Tavasszal-nyitánya és a-moll hegedűversenye, valamint Mahler 4. szimfóniája csendül fel azon a hangversenyen, amit Ybl205 címmel a legendás építész tiszteletére rendeznek az Erkel Színházban. Az április 1-i koncert szólistái Alexandre Dimcevski hegedűművész és Váradi Zita operaénekes lesznek, az Opera Zenekart Kocsár Balázs, az intézmény főzeneigazgatója vezényli. Az esemény partnere az Ybl Egyesület, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége.
Ybl Miklós születése 205. évfordulójának közeledtével a Magyar Állami Operaház hatodik alkalommal adózik hangversennyel a számos más kiemelkedő építészeti örökségünk mellett az Andrássy úti dalszínházat is megtervező építészmérnök emléke előtt. A hangverseny, amelynek szervezésében három jelentős építészeti szervezet is az Opera partnere, ugyancsak lehetőséget teremt arra, hogy a szakma megünnepelhesse a március 15. alkalmából az építészeknek adományozott legrangosabb állami elismerés, az Ybl Miklós-díj idei kitüntetettjeit.
A koncert programját, amelyet Kocsár Balázs főzeneigazgató, az est karmestere állított össze, minden évben Ybl kortársainak műveiből válogatja az Opera. Az április 1-i koncert Goldmark Károly 1889-ben publikált, szimfonikus költeményként is értelmezhető Tavasszal című nyitányával veszi kezdetét. A darab érdekessége, hogy nélkülözi a szerzőre jellemző drámai ellenpontokat, így az mindvégig ünnepélyes, vidám színekkel ábrázolja a tavasz örömteli közeledtét.
A műsor második száma Goldmark leggyakrabban játszott alkotása, az 1878-ban bemutatott a-moll hegedűverseny, amelynek virtuóz és romantikusan rapszodikus négy tétele több alkalommal is Mendelssohn munkásságát idézi. A darab szólistája a Magyar Állami Operaház Zenekarának egyik koncertmestere, az orosz-macedón művészcsaládból származó francia Alexandre Dimcevski.
A szünet után Gustav Mahler 4. szimfóniája hangzik el. A rövid ideig a Magyar Királyi Operaházat is vezető zeneszerző 1901-ben bemutatott, legrövidebb és talán legderűsebb szimfóniája szinte mindvégig a szépséget, a gyermeki ártatlanságot és a vidék csendjét jeleníti meg. Az alkotás középpontjában A fiú csodakürtje dalciklus egyik verse, a Das himmlische Leben (A mennyei élet) található, amely a negyedik tételben el is hangzik, a koncerten Váradi Zita, az Operaház magánénekesének tolmácsolásában.
