18 éven felülieknek szól az Opera LateNight sorozata, amelynek két új darabja az egzotikus Keletre repíti közönségét. A Zeneakadémia Solti György Kamaratermében mutatják be február 20-án a két francia művet, amelyek orientális tematikájukkal már keletkezésük idején is szokatlannak számítottak. A Japán és Egyiptom világát megidéző alkotásokban a drogfüggőség, az elvágyódás, az érzéki örömök hajszolása, a boldogság relatív voltának kérdései mind megérintik a nézőt.
A tizennyolc év feletti korosztályt megszólító sorozat érzéki és a műfaji határokat feszegető, késő esti előadásain négy este Saint-Saëns A sárga hercegnő és Bizet Dzsamilé című egyfelvonásos operáit játsszák. Bizet Dzsamiléja fülledt, Nílus-parti mese egy rabnőről, aki beleszeret fogvatartójába, Saint-Saëns A sárga hercegnője pedig egy holland férfi kábult víziója egy japán tüneményről.
Utóbbit Székely Kriszta, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős rendező szakos hallgatója viszi színre. „Az alkotó számára a nem szokványos operai történet, a drogfüggőség és az elvágyódás fiatalok számára is megfogható, aktuális kérdésköre, valamint a két párhuzamos élet, a valóság és a szerek hatására létrejött álomvilág megjelenítése volt különösen inspiráló. Alkotótársával, az ugyancsak végzős színművészetis Cseh Renátóval a díszletben korunk betonrengetegét kívánták megidézni az üvegbetonként ismert magyar találmány alkalmazásával, amely a kábulat pillanataiban a megvilágítás és más látványelemek hatására megelevenedik, csodálatos, színes világgal váltva fel a korábbi nihilt. A darab japán álomvilága ugyancsak a szigetország mai popkultúrájából, a hentaiként ismert erotikus képregények és rajzfilmek látványvilágából merítkezik. Ennek szellemében az áhított nőalak egy nemében semlegesebb, nem evilági lényként jelenik meg Apáti Bence, az Opera magántáncosának megformálásában, aki fokozatosan alakul át a lázálmok démoni szörnyetegévé.” – közli a darabbal kapcsolatban az Opera magazin írása. Apáti koreográfusként is részt vett az alkotó folyamatban. A két énekes szerepben Szemere Zita és Balczó Péter lép színpadra, az előadást Köteles Géza vezényli. A nyitányból és öt színből álló egyfelvonásos Saint-Saëns első operáinak egyike, élénk és romantikus zenéje a cselekmény előrehaladtával és a benne szereplő kábulat intenzitásának erősödésével egyre sodróbbá válik, az ázsiai tematikát pedig jól felismerhető, keleties zenei motívumok is aláhúzzák a műben.
Japán után Egyiptomba utazik a FrenchLateNight közönsége Bizet jóval ismertebb, Dzsamilé című alkotásával. A helyszín egy, Az Ezeregyéjaszaka meséit idéző hárem, ahol a gazdag, török ifjú, Harun kicsapongó életet él, és rabszolganői közül havonta választ új szerelmi partnert. A hónap utolsó napján a korábban mit sem sejtő Dzsamilé kétségbeesik, és arra kéri az őt ugyancsak szerelmével ostromló jószágigazgatót, Splendianót, hogy egy új rabszolganő helyett őt vezessék vissza lefátyolozva még egy éjszakára Harun hálótermébe. A férfi eleget tesz a kérésnek, és bár sokáig úgy tűnik, Harun hajthatatlan, a lány őszinte szerelmének megrázó ereje végül őt is meghatja. Az előadást Viktor Balázs rendezi, aki tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor színészosztályában, rendezőként pedig Szophoklész Philoktétész című darabjával debütált, amelynek muzikális formaisága és rendszere lehetőséget teremtett az operaházi bemutatkozásra is. Viktor Balázs bluesgitárosnak készült, így a zenei fogalmak sem ismeretlenek számára, felkérése óta pedig mélyen beleásta magát az operairodalomba.
A rendezőt részben Harun örökké aktuális, emberi problematikája inspirálta, miszerint nem becsüljük meg eléggé a boldogságunkat, és könnyen feláldozzuk azt valami új reményében, amikor azonban ez nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, már sóvárgunk a könnyelműen feladott régi örömökért. Munkáját Nagy Szilvia látványtervező díszlete teszi teljessé. A hárem közege és a zene is magában hordozza a FrenchLateNightra jellemző erotikus atmoszférát, aminek életre keltésében a Magyar Nemzeti Balett művészei segédkeznek. Az előadás két főszerepét a fiatal tenor, Boncsér Gergely és a szegedi debütálását követően 2014-ben az Opera Sevillai borbély és Cosí fan tutte produkcióiban bemutatkozott ifjú tehetség, Kálnay Zsófia alakítja. Vezényel: Köteles Géza.
Előadások: február 20., 21., március 6.,7. 21:00, Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem
A sajtóanyag az Opera magazin Keleti nyitás a 18. századból c. cikke nyomán készült
