Tovább a tartalomhoz

Kettős szereposztásban, Bretz Gábor és Palerdi András főszereplésével, Galambos Péter 2013-as rendezésében tér vissza 2025. április 5. és 13. között négy alkalommal Vajda János Mario és a varázsló és Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásosa az Operaház színpadára. A főszereplők partnere Bartók darabjában Mester Viktória és Gál Erika, Vajda művében Csémy Balázs. A Magyar Állami Operaház együtteseit Kovács János dirigálja.

A 20. századi magyar operairodalom két kiemelkedően népszerű egyfelvonásosa találkozik egy programban, amelyek mindegyike lélektani kérdéseket boncolgat. Míg a Thomas Mann-novella nyomán készült Mario és a varázslóban a szemfényvesztő Cipolla tudtuk, illetve akaratuk ellenére férkőzik az őt övező tömegek és benne Mario elméjébe, addig a Balázs Béla eredeti szövegkönyve nyomán született A kékszakállú herceg vára című darabban a férfi lélek kitárulkozása és a női kíváncsiság szül feloldhatatlan és tragikus ellentétet. A két mű különleges párosítása kivételes lehetőséget biztosít a két férfi főszerepet, Kékszakállút és Cipollát alakító basszistáknak énekesi és szerepformáló képességeik bemutatására.

Galambos Péter egyszerre látványos és elgondolkodtató rendezéseit most nyolc év után láthatja újra a budapesti közönség. Ezek közül a Kékszakállúban Bretz Gábor és Mester Viktória személyében a 2013-as bemutató eredeti szereposztása is visszatér a színpadra, legtöbbet alakított és legkedvesebb szerepeik egyikében. Bartók művét közösen már csaknem húsz éve, a Miskolci Operafesztiválon is énekeltek, de külön-külön is bejárták vele a világot: Bretz Gábor többek közt a milánói Scalában, a New York-i Fiharmonikusokkal New Yorkban, valamint Londonban, Berlinben és a bécsi Theater and der Wienben is fellépett Bartók művében, míg Mester Viktória is több tucatnyi alkalommal énekelte Judit szerepét Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is több helyszínen. A kettős szereposztásban váltótársaik Palerdi András, aki 2017-ben állt be a rendezésbe és az OPERA 2018-as New York-i vendégjátékában is fellépett, de egyebek mellett Japánban, Finnországban és Franciaországban is énekelte a Kékszakállút, valamint Gál Erika, akinek változatos és gazdag repertoárján az utóbbi évek felkérései nyomán jelent meg Judit szerepe.

A Cipollát alakító Bretz Gábor és Palerdi András mellett a Mario és a varázsló további szerepeiben Csémy Balázs (Mario), Geiger Lajos (Római úr), Hábetler András (Angiolieri úr) és Matyó Márió (Gyapjúinges) térnek vissza korábbi alakításaikhoz, míg Topolánszky Laura Angiolieri asszonyként debütál a produkcióban. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kovács János, az intézmény örökös tagja és mesterművésze dirigálja, aki Bartók művét csak az OPERÁ-ban eddig kereken 100 alkalommal dirigálta az elmúlt közel negyven évben, míg Vajda János művei közül nem csupán a Mariót vezényelte korábban, hanem A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása című operája ősbemutatójának zenei irányítását is végezte.

Vadja János Mario és a varázslójának ősbemutatóját 1988-ban tartotta a Magyar Állami Operaház Békés András rendezésében, Török Géza vezényletével és a napokban 70. születésnapját ünneplő Tóth János főszerpelésével, aki 17 éven át csaknem 80 előadásban formálta meg Cipolla szerepét. A dallamos, egyben dramatikus zeneisége, valamint témaválasztása miatt is nagy sikerrel bemutatkozó darabnak, amit kezdetben Purcell Dido és Aeneasával, később Puccini Gianni Schicchijével és Petrovics C'est la guerre-jével is játszottak egy estén, az 1989-es Budapesti Tavaszi Fesztivált követően négy éven át, közel 30 előadás erejéig lett először A kékszakállú herceg vára a párdarabja, ugyancsak Békés András színrevitelében.

Bartók egyetlen operája az 1918-as operaházi ősbemutató óta csaknem 530 alkalommal, tucatnyi rendezésben szerepelt itthon és külföldön a Dalszínház repertoárján. A kékszakállú herceg vára, miközben fokozatosan világhírűvé és Bartók egyik legtöbbet játszott darabjává vált, az Andrássy úton olyan jelentős alkotók vitték színpadra, mint Nádasdy Kálmán (két alkalommal), Oláh Gusztáv, Mikó András (két alkalommal), Nagy Viktor, Kovalik Balázs vagy Szinetár Miklós.

Fotó: Csibi Szilvia