22 bemutató, 41 repertoárdarab, 348 nagytermi előadás, valamint további 84 turnéelőadás és vendégjáték, több mint 380 ezer fizető néző – a számok tükrében így fest az Andrássy úti dalszínházat nélkülöző Magyar Állami Operaház 133. szezonja. A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit is átadták, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Az operavilágban Európa-szerte, de elsősorban német nyelvterületen a legmagasabb kitüntetést jelenti a Kammersänger-cím – ezt a rangot ültette át az Opera vezetése 2012-ben a hazai szakmai életbe a magánénekeseknek odaítélhető „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” cím létrehozásával. Az elismerés – amely kiemelt honoráriummal párosítva egy évadon át illeti meg a kitüntetettet – az aktív szólisták iránti megbecsülést kívánja kifejezni, értékelve tehetségüket és teljesítményüket. A balettművészek körében azonos célt szolgál a számukra alapított „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” cím, amely a francia balett hagyományaira épít.
Az opera és a balett műfaját egyaránt szimbolizáló, hattyút ábrázoló díj egyik kitüntetettje a 2017/18-as évadban Kolonits Klára. A címet 2013 után ismét kiérdemlő Liszt-díjas szoprán 2002 óta tagja az intézménynek, az idei évadban A hugenották, A vámpír, a Così fan tutte és a Lammermoori Lucia című operákban alkotott kimagaslót, de nagy sikert aratott az Erkel Színházban a Norma címszerepében is, amit a debreceni Csokonai Nemzeti Színház hozott el a Primavera ’18 keretei között.
Szintén elismerték Szegedi Csaba munkásságát, aki 2008-ban mutatkozott be a Magyar Állami Operaházban, 2010 óta az Opera egyik legtöbbet foglalkoztatott lírai baritonja. A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést is magáénak tudó művészt idén nyolc szerepben láthatta a közönség. A premierek közül a Bánk bán baritonváltozatában, a Jancsi és Juliska, a Porgy és Bess®, A rajnai sellők és a Senza sangue című művekben szerepelt.
Ugyancsak kamaraénekesi címmel díjazta az Opera vezetése távollétében Sáfár Orsolya művészi teljesítményét. A fiatal szoprán 2005-ben Oscarként debütált az Erkel Színházban, 2006-ban pedig Zerlinaként állt először az Andrássy úti Ybl-palota nézői elé. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett énekes a most záruló szezonban szintén nyolc zenedrámában aratott sikert, köztük Az olasz nő Algírban, a Porgy és Bess®, valamint a GermanLateNight részeként a Sancta Susanna című új előadásban.
A „Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” (Csillaga) címet a következő évadban Timofeev Dmitry első magántáncos viselheti. A szentpétervári Balettakadémián végzett, nemzetközi színpadokon is bizonyított táncművész 2013 óta tagja a Magyar Nemzeti Balettnek. Ígéretes, ifjú tehetségként 2016-ban Solymosi-díjban részesült. Idén a klasszikus repertoár mellett olyan modern táncművekben szerepelt, mint a LOL vagy a Total Dance produkció.
A díjakat Ókovács Szilveszter főigazgató és Solymosi Tamás balettigazgató adta át a Kocsár Balázs főzeneigazgató által vezényelt évadzáró gálaest műsorszámai között.
Először kapott a „Magyar Állami Operaház Énekkarának Kamaraművésze” címet az Opera Énekkarának egyik tagja. Németh Mónika címzetes magánénekesnő 2002 óta tagja az intézménynek, az elmúlt szezonban A hugenották című Meyerbeer-darabban önálló szerepet formált meg. A „Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze” címet szintén első alkalommal osztották ki. Birtokosa Földi Lea tánckari művész, aki az LOL és Balanchine Téma és variációk című koreográfiájának szólószerepei mellett A bahcsiszeráji szökőkút és A vágy villamosa című táncművek főszerepeiben is emlékezetes alakítást nyújtott, ezzel elnyerve a Magyar Táncművészek Szövetsége által odaítélt, az évad legjobb női pályakezdőjének járó díjat is. Negyedik éve zenekari művész is részesül az egy évadon át tartó elismerésben. A „Magyar Állami Operaház Kamaraművésze” címet ez alkalommal Tóth Gábor kürtművésznek adta át Kocsár Balázs főzeneigazgató.
A Csillagóra Gálaestet megelőzően az Erkel Színház Bernáth Aurél-termében megrendezett, bensőséges hangulatú ünnepségen adták át az Opera azon hagyományos, évadonként odaítélhető díjait, amelyeket a dalszínház egykori jeles művészeinek és emlékezetes egyéniségeinek emlékére alapítottak. Munkásságuk tiszteletére, művészetük, szellemiségük továbbhagyományozására hozták létre az operaénekeseknek, zenekari művészeknek és színházi szakembereknek adományozható plaketteket, amelyeket a társulat egy-egy művésze vehet át tehetsége, szorgalma, művészi és emberi magatartása, olykor életműve elismeréseként.
A karmestereknek és hangszeres művészeknek adható Ferencsik János-emlékdíjat Rácz János, az Opera zenekarának fuvolaművésze kapta, míg a Komor Vilmos Kossuth-díjas, Érdemes Művész karmester emlékére alapított, Borsos Miklós által tervezett plakettben Dóczi Áron hegedűművész részesült ebben az évadban.
Az Operaház egykori, ugyancsak Kossuth-díjas jelmeztervezője előtt tisztelgő, Márk Tivadar-emlékplakett idei díjazottja Zeke Edit látványtervező, a kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, egykori főrendező és vezető tervező, Oláh Gusztáv nevét viselő emlékplakettet távollétében Bakonyi Marcell magánénekesnek ítélték oda. Az Erkel Színház egykori főügyelője, Gela Lajos emlékére alapított plakettet, amelyet egy, az Opera művészeti támogató területén dolgozó munkatársa érdemelhet ki, az idei évben Kövessy Angéla balettmester vehette át.
Véget ért „A Ring gyűrűi”-évad
A Richard Wagnert megihlető és általa inspirált szerzők műveit is összegyűjtő szezonban 22 premier – köztük 3 ős- és 5 magyarországi bemutató – valamint további 41 repertoárdarab volt látható az elmúlt tíz hónap során. Az intézmény 2018 májusában és júniusában a szezon csúcspontjaként Kékszakállú100 fesztivált rendezett a világhírű Bartók-mű, A kékszakállú herceg vára bemutatója centenáriumának tiszteletére, legendás és új rendezésekben, kortárs párdarabokkal egy estén játszva Bartók Béla kétszereplős operáját. Az évad emlékezetes pillanatai közé tartozott még többek között a Vidnyánszky Attila rendezte, baritonverzióban bemutatott Bánk bán, a Reformáció500 keretében műsorra tűzött ötfelvonásos, balettbetéteket és nagyegyütteseket felvonultató francia nagyopera, A hugenották Szikora János rendezésében, a Szabó Máté színpadra vitelében az budapesti Operában először játszott Rossini-vígopera, az Olasz nő Algírban és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltő Porgy és Bess®. A Gershwin-mű Erkel színházi bemutatója történelmi pillanat volt, hiszen az elmúlt 35 évben sem az Opera, sem más társulat nem játszhatta a darabot az all-black cast kitétel figyelembe vétele nélkül. Ezt a jeget törte meg az Opera, amikor kiváló magyar énekeseivel és Almási-Tóth András rendezésében vitte színre a produkciót.
Három ősbemutató is elhangzott az elmúlt szezonban az Erkel Színház színpadán. Madarász Iván Prológja a Kékszakállú párdarabjaként volt látható-hallható, a Szálinger Balázs József Attila-díjas költő és színműíró tollából, Köteles Géza zenei vezetésével létrejövő, Wagner és Nietzsche kapcsolatáról szóló zenedráma, a Siegfried-idill, valamint a Johann Sebastian Bach világi kantátái alapján készült, Oberfrank Péter vezényelte Örömünnep című előadás színesítették a gazdag kínálatot.
A Magyar Nemzeti Balett a CAFe Budapest keretében a LOL című esten mutatta be a tavaly 85. születésnapját ünneplő neves holland koreográfus, Hans van Manen három darabját, amelyek közül kettő – a Trois Gnossiennes és a Black Cake – először szerepelt magyar együttes repertoárján. A Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben a Müpában volt látható Balanchine Téma és variációk című koreográfiája is, míg az Erkel Színházba felújított koreográfiával, díszletekkel és jelmezekkel tért vissza A bahcsiszeráji szökőkút.
A kiváló magyar kollégák mellett a most záruló évadban a nemzetközi operaélet több sztárjai is vendégeskedett az Erkel Színházban, köztük a Ring Estély két vendége, Alexandra Kurzak és Roberto Alagna. Decemberben a világhírű Anna Netrebko és Yusif Eyvazov az Andrea Chénier koncertváltozatában tündökölt, Ramón Vargas mexikói tenor áriaestet adott, míg Leo Nucci a Traviatában lépett színre. Az Opera Zenekart az intézmény neves magyar karmesterei mellett vendégként többek közt Christian Badea, Oliver von Dohnányi, Eugene Kohn, Pier Giorgio Morandi és Stefan Soltész is vezényelte.
Az Operaház korszerűsítése lehetőséget teremtett az intézmény számára, hogy kieső játszóhelyét külföldi turnékkal és hangversenyekkel pótolja, Magyarország Kormányának támogatásával eljutva olyan határon túli magyar közösségekhez is, amire korábban az Opera 133 éves fennállása során nem volt példa. Miután az Opera Zenekar a berlini Waldbühnén 22 000-es teltház előtt kísérte Anna Netrebko és Yusif Eyvazov közös koncertjét, a Kárpát-Haza OperaTúra 2017 szeptemberében Erdély és Partium nyolc városába, 2018 februárjába pedig további hat szomszédos ország további nyolc magyar lakta településére vitte le a Hunyadi Lászlót és A víg özvegy balettváltozatát teljes értékű turnéprodukcióban. Az összesen 380 művész és munkatárs közreműködésével, tizenkét kamionnal és tíz autóbusszal megvalósult turné az Opera eddigi legnagyobb vállalkozása volt, ami több mint 30 000 nézőt vonzott a határon túli valamennyi vidéken elérhetővé válhassanak az ott élő magyar közösség, de akár a többségi társadalom számára is.
2017 október végén az Opera együttesei és szólistái tizedik alkalommal tértek vissza Japánba, ahol csaknem egy hónap alatt 20 helyszínen 18 alkalommal volt láható a Lammermoori Lucia és A denevér, valamint további 5 szimfonikus hangversenyt is adott az Opera Zenekar. A világsztárok, köztük Edita Gruberová, Miklósa Erika és Rost Andrea közreműködésével megvalósult turné előadásait csaknem 21 ezer néző látta. Az Opera a következő évadban is bel- és külföldön egyaránt folytatja turnéit, és ellátogat többek között New Yorkba, Berlinbe, Zágrábba és a V4 országok fővárosaiba és a Székelyföldre is, itthon pedig „Operát az Operából” címmel 10 megyeszékhelyre négyestés bérletsorozattal, további 8 megyeszékhelyre, valamint 4 vidéki és 4 határon túli nagyvárosba pedig Puccini-operák koncertszerű változatával érkeznek az intézmény együttesei.
Az Opera továbbra is kiemelt feladatának tekinti a jövő közönségének kinevelését, illetve, hogy a dalszínházi műfajokat és a balettet minél szélesebb körben megismertesse. Ezt a célt szolgálta az elmúlt évadban 32 televízió- és 7 rádió- ill. hangfelvétel, a Kossuth Rádióban naponta, az M5 csatornán pedig hétköznaponként és hetente jelentkező műsorok, a Napi Opera, a Ki mer ma? és az Opera Cafe, az Opera nagyköveteinek és a Filharmónia Magyarországgal Nkft.-vel közös OperaKommandó országjáró tevékenysége, valamint további 209 ifjúsági program az Erkel Színházban, amelyek közül a legszélesebb tömegeket a középiskolásokat célzó OperaKaland vonzotta. Az őszi sorozatban a Figaro 2.0 várta a diákokat, míg tavasszal az első BalettKaland keretében a Total Dance című kortárs előadás, amit összesen 42 000-nél is több 9-12. osztályos fiatal láthatott országszerte csaknem 170 településről. A program 2013-as indulása óta így már több mint 242 000 gyermek tapasztalhatta meg a Erkel színházi sorozatot, ami jövőre Kodály Háry Jánosával folytatódik.
Az Operaházban és a Kőbányai úti Eiffel Műhelyházban is tervszerűen haladnak a kivitelezési munkálatok, így 2019-ben nem csak 21. századi színpadtechnikával, de egy harmadik játszóhelyet magába foglaló, minden igényt kielégítő műhely- és raktárbázissal is gazdagodhat Magyarország egyetlen, kizárólag az opera és a klasszikus balett műfajának szentelt intézménye.
Fotók: Berecz Valter
